Didier Queloz, aki PhD-jét ennek a szerkezetnek a mellett végezte, az előadásában bemutatta az ELODIE nevű spektrográfot, amelyet 1995-ben témavezetőjével, Michel Mayor csillagásszal együtt használtak az első, a Naprendszeren kívüli, Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygó felfedezésére. Ez a bolygó a 51 Pegasi b volt, amely Jupiterrel összemérhető tömegű, de rendkívül közel keringett a csillagához.
A szaknyelven ezeket az exobolygókat „forró Jupiter„-nek nevezzük. Queloz előadásában átfogóan bemutatta univerzumunk történetét és a csillagrendszerek vizsgálatának több ezer éves múltját annak érdekében, hogy kontextusba helyezze az elmúlt harminc évet, amikor valóban elindulhatott a Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatása.
Az asztrofizikus előadásának második felében Queloz az élet nyomaira tett keresésről beszélt az exobolygókon. A Föld rekonstruált őstörténetéből láthatjuk, hogy az élővilág egyértelmű nyomokat hagy egy bolygó légkörében. Az ilyen nyomok, mint például az oxigén jelenléte vagy bizonyos gázok jellemző arányai, ma már vizsgálhatók az exobolygók esetében is.