A családi nyaralások azok, amiket általában nagyon várunk, de közben mégis tartunk tőlük. Mert kicsit olyan ez, mint a karácsony – előre borítékolható, hogy előbb-utóbb ki fog törni valamilyen balhé.
Pontosan így történik ez a kategóriája szerint skandináv irodalom, Felnőtt emberek című könyv esetében is, mely történetében Ida sikeres építész, egyedül él, és rendszerint nős férfiakkal keveredik inkább rövidebb, mint hosszabb kalandokba. A főhőst egyre inkább aggasztja, hogy szingli, és emellett az is, hogy elszalasztja az anyává válás lehetőségét. Így amikor betölti a negyvenet, úgy dönt, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit arra az esetre, ha találkozik majd a megfelelő társsal. A nagy elhatározást a tengerparti nyaralóban akarja bejelenteni a családtagjainak, ahol összegyűlnek, hogy megünnepeljék az anyja hatvanötödik születésnapját. Azonban Marthe, a húga megelőzi, és egy sokkal jelentősebb hírrel áll elő. Az idillinek induló nyaralás szép lassan kezd rémálomra hasonlítani.
A könyv tökéletesen rávilágít arra, hogy mik azok a dinamikák, amik rosszul működhetnek egy családban, milyen diszfunkciók vannak, amelyek nem csak az együtt töltött időt, de a családtagok személyes életútját is megkeserítik.