Habár a legtöbb munkavállaló a napi 8 órás, heti 5 munkanapos munkarendet követi a munkahelyek, ettől jelentősen eltérő munkarendet meghatározó munkáltatókra is sokszor van példa.
A Munka törvénykönyve ezt lehetővé is teszi, például alkalmazható olyan szabály is, miszerint a teljes napi munkaidő – napi nyolc óra- külön megállapodás alapján akár napi tizenkét órára is felemelhető. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.
De vajon mi is az a készenléti jellegű munkakör? Ez a munkakör azt jelenti, hogy a munkavállaló a rábízott feladatainak jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmad részében munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Készenléti jellegű munkakör az is, ha a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ilyen esetek a munkakör sajátosságai vagy a munkavégzés feltételei miatt fordulhatnak elő.