A szécsényi kistérség fejlesztési stratégiája remek példája annak, hogyan lehet komplex gazdasági és társadalmi problémákra átgogolt válaszokat adni regionális szinten. A 2003 júniusában elkészült felzárkóztatási program részletesen vizsgálta meg a térség sajátosságait és kijelölte azokat a fejlesztési irányokat, amelyek hosszú távon biztosíthatják a térség versenyképességének javulását.
A stratégia kidolgozása során alapos helyzetfeltárás történt, amely minden lényeges területre kiterjedt. A demográfiai jellemzők és az emberi erőforrások vizsgálata feltárta a térség népességmegtartó képességének problémáit, miközben a településhálózat elemzése rávilágított a központi funkciók hiányosságaira is.
Különösen fontos volt a közlekedési és műszaki infrastruktúra állapotának felmérése. A térség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a közlekedési kapcsolatok minősége meghatározó szerepet játszik a gazdasági fejlődés lehetőségeiben. A műszaki infrastruktúra színvonala pedig közvetlenül befolyásolja mind a lakosság életminőségét, mind pedig a befektetői környezet vonzerejét.
A környezet-, természet- és tájvédelem szempontjai sem maradhattak ki a vizsgálatból. A fenntartható fejlődés gondolata már akkor is áthatotta a tervezési folyamatokat, amikor a környezeti szempontok integrálása még nem volt annyira magától értetődő, mint napjainkban. A térség gazdasági helyzetének elemzése pedig megmutatta azokat a gyenge pontokat és lehetőségeket, amelyekre a fejlesztési elképzeléseknek reagálniuk kell.
A regionális fejlesztési programok Magyarországon általában többféle fejlődési pályát vázolnak fel, és a szécsényi példa sem volt kivétel. A fejlesztést befolyásoló tényezők részletes vizsgálata lehetővé tette különböző forgatókönyvek kidolgozását, amelyek segítették a döntéshozókat a legmegfelelőbb stratégiai irány kiválasztásában.
A program építkezett a korábbi, Losonc – Salgótarján Urbanisztikai Tanulmánytervben megfogalmazott elképzelésekre is. Ez a folytonosság biztosította, hogy a különböző szintű tervek összhangban legyenek egymással, és ne egymástól elszigetelten, hanem egy koherens tervezési keretrendszerben valósuljanak meg a fejlesztések.
A stratégiai célok megfogalmazása során kiemelt figyelmet kapott Szécsény történelmi városközpontjának rehabilitációja. Ez a cél nemcsak a helyi identitás megerősítését szolgálta, hanem turisztikai szempontból is jelentős potenciált hordozott. A történelmi városközpontok felújítása általában katalizátor szerepet tölt be a városi megújulási folyamatokban.
Az 1:100000 léptékű Stratégiai Fejlesztési Terv átfogó képet nyújtott a tervezett beavatkozásokról. Ez a léptékválasztás lehetővé tette, hogy a térségi összefüggések láthatóak legyenek, miközben elegendő részletességgel mutatta be a konkrét fejlesztési elképzeléseket is.
A szécsényi példa jól mutatja, hogy a sikeres regionális fejlesztés alapja a megalapozott helyzetfeltárás és a reális célok kitűzése. A stratégiai tervezés során figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a meglévő erőforrásokat és a külső környezet változásait egyaránt. Csak így válhatnak a fejlesztési programok valódi eszközeivé a területi különbségek mérséklésének és a kistelepülések felzárkóztatásának.